Az északnyugati kardszárnyú delfinek társadalmi viszonyai
A világ különböző részein élő kardszárnyú delfinek közül a Washington állam és Brit-Kolumbia partjai mentén élő mintegy 400 állatot tanulmányozták a legalaposabban. Minden egyes állatot sikerült hátuszonya és szemfoltja alakja alapján egyedileg azonosítani.
Ezek a delfinek három különálló közösséget alkotnak, amelyek tagjai nem keverednek egymással. A déli rezidens közösség főleg a terület déli részén, Seattle és Vancouver környékén, míg az északi közösség a Johnstone-szoros térségében él. A tranziens közösség nem helyhez kötött, tagjai több ezer kilométeres távolságokat is megtesznek, Kaliforniától Alaszkáig is elvándorolnak. Csak ritkán töltenek el hosszabb időt egy helyen. Legutóbb azonban egy 11 tagú tranziens család 2 hónapon keresztül élt a Seattle melletti Hood-szorosban, és fókákra vadásztak. Az ott élő 1500 borjúfóka több mint felét megették, sokat téve ezzel az acélosfejű pisztráng helyi populációjának megmentéséért. Az északi rezidens közösségbe mintegy 200, a déli rezidensek közé 80, a tranziensekhez 100 állat tartozik. Ezenkívül léteznek még a nyílttengeri delfinek, akik csak ritkán jönnek a part közelébe. Az ő életükről azonban keveset lehet tudni.
A rezidens kardszárnyú delfinek társadalmának alapegysége a család, amely egy anyából és kicsinyeiből, esetleg unokáiból áll. A hím állatok egész életükben anyjuk mellett maradnak, ami azt jelenti, hogy saját utódaikkal nem törődnek. A nőstények, ha már saját kicsinyeik vannak, néha elszakadnak anyjuktól, néha viszont továbbra is mellette maradnak. A tranziens közösségben a családi kötődés nem ennyire szoros.
Több család együtt egy rajt (pod) alkot. Egy-egy rajhoz 5-50 állat tartozik. Az északi rezidens közösségen belül 16, míg a déliek közt 3 rajt lehet elkülöníteni. A rajok tagjai többnyire olyan távolságban vannak egymástól, hogy hangjelekkel érintkezni tudjanak.
Több raj egy klánt alkothat. A klán tagjait hangjeleik hasonlósága köti össze. Az északi rezidens kardszárnyú delfinek között három, míg a tranziens és a déli rezidens közösségen belül egy-egy klán ismerhető fel.
Az azonos közösségbe tartozó delfinek kedvelik egymás társaságát, a verekedések ritkák. A párzásra mindig azonos közösséghez, de különböző rajhoz tartozó állatok közt kerül sor. A párok nem maradnak együtt, továbbra is anyjukhoz, nem pedig egymáshoz kötődnek.
A rezidens és a tranziens közösségek közt táplálkozásbeli különbség is van. A rezidens delfinek főleg halakkal, mégpedig szinte kizárólag lazaccal élnek. Ezzel szemben a tranziensek emlősökre: fókákra, delfinekre, bálnákra vadásznak. A rezidensek vadászat közben folyamatosan hangokkal tartják a kapcsolatot, a tranziensek viszont teljes csendben vannak, hiszen olyan állatokra vadásznak, amelyek kiválóan hallanak, viszont nem kedvelik, ha megeszik őket. Talán ez is oka annak, hogy a rezidens és a tranziens delfinek nem kedvelik egymás társaságát: a rezidensek folyamatos hangoskodása elijeszti a tranziensek ebédjét. Amikor éppen nem vadásznak, a tranziensek is élénken vokalizálnak.
Érdekes, hogy a rezidens és a tranziens delfinek közti különbséget a fókák is ismerik. A rezidensek és a tranziensek külsőre egyformák, "nyelvük" viszont különbözik. Kísérletek során fókáknak magnetofonról kardszárnyú delfinek hangját játszották le. A tranziens hangokra az állatok elmenekültek, a rezidensek hangjától viszont nem zavartatták magukat. |