Amerikai ügető
Marmagassága: 155-160 cm
Ez a fajta küllemét tekintve nem igazán szép, feje durva, nyaka magasan illesztett, középhosszú és igen jól izmolt. Marja elmosódott. Háta feszes, fara izmos, szikár. Végtagjai szikárak, nem túl hosszúak. Színe általában pej vagy sötétpej, de fekete, sárga és szürke színűek is lehetnek, kevés jeggyel. Gyakori a dús sörény. Szívós, kitartó, hosszú életű, ellenálló fajta.
Az amerikai ügető kialakulása az 1800-as évek elejére tehető, amikor a nyugat felé vándorló telepeseknek a kocsivontatáshoz gyors, erős és kitartó lovak volt szükségük. A fajta ősének egy angol telivért tekintenek, az 1780-ban, Angliában született Messengert, amelyet később az Egyesült Államokba szállítottak. Messenger volt a nagyapja annak a Hambletonian 10 nevű lónak, amelyre visszavezethető az összes ma élő amerikai ügető ló. A fajta alapjául az angol telivéren kívül nortfolkiak, arabok, berberek és különféle poroszkák szolgáltak.
A fajta amerikai elnevezése (standardbred) onnan ered, hogy 1879-től csak olyan lovakat vették törzskönyvbe, amelyek képesek voltak egy mérföldet a standardként megállapított 2 perc 30 másodpercen belül ügetésben megtenni.
A versenyeket kezdetben a városok hosszú utcáin rendezték. Ez az oka annak, hogy sok amerikai városban található Race Street elnevezésű utca. Az első ügetőverseny egyesület 1817-ben, Bostonban alakult meg. Az első ügetőpályát pedig 1825-ben avatták New York-ban.
A szigorú tenyésztési szabályok révén a világ leggyorsabb ügetőlova fejlődött ki. A leggyorsabbak közül ma is az a Dan Patch a legnépszerűbb, amely 1 perc 55 másodperc alatt teljesítette a mérföldes távot, valamint Niatross, amely először lépte át az 1 perc 50 másodperces határt.
Az angol telivér után a második legkedveltebb fajta. Szinte minden országban megtalálható. Leghíresebb tenyészetei az USA-ban, Kanadában és Svédországban találhatók. |