A veszélyes és veszélyesnek minősített ebekkel
kapcsolatos jogszabályok és indoklásuk.



Bevezetés

Annak érdekében, hogy bizonyos tévhiteket, és a balesetek kapcsán kialakult "hisztéria" keltette pánikot eloszlassuk, és a rendelet koncepcióját alátámasszuk elkerülhetetlen, hogy a "harci kutya" fajtákkal kapcsolatban néhány dolgot (szakmai alapon) tisztázzunk.

A "harci kutya" fajták egyike sem eredendően veszélyes az emberre nézve! Megalapozatlan az az állítás, hogy e fajták egyedei genetikailag "született gyilkosok". E fajták egyéb fajtáknál sokkal szorosabban kötődnek az emberhez. Elég arra gondolni, hogy a viadalon egymással (néha életre-halálra) küzdő ebeket különösebb óvintézkedés nélkül szét lehet választani anélkül, hogy azok bárkit megharapnának. Ugyanez nem mondható el az egyéb fajtákról, amelyek általában az ilyenkor közbeavatkozó gazdájukon is súlyos sérüléseket ejtenek. A viadal céljára tenyésztett ebeknél selejtezési ok az emberrel szembeni agresszivitás.

Tény, hogy valamennyi ebet (fajtától függetlenül) ki lehet képezni ember elleni támadásra - a "harci ebeket" is. A szakemberek azonban igen jól tudják, hogy erre a célra sokkal alkalmasabbak a hagyományos őrző-védő fajták. Valamennyi őrző-védő fajtára igaz (a "harci ebekre" is), hogy amennyiben nem megfelelő kézben tartják őket, esetenként kezelhetetlenné válnak, ellenszegülnek (megpróbálnak új rangsort kialakítani a "falkában"). Ezek jelentős része "egy emberes" kutya, azaz csak a gazdáját fogadja el rangsorban maga felett lévőnek, a családtagokat már esetleg nem. Ilyenkor fordul elő, hogy oda-oda kap a gyereknek, vagy a házastársnak. Megfelelő bánásmóddal, hozzáértéssel a legtöbb fajta esetén ezek a problémák kiküszöbölhetők.
Kevesen tudják, hogy az ősi magyar kuvasz fajta (főleg idősebb korú kan) gyakran sokkal nehezebben kezelhető, aszociálisabb, agresszívebb, és emberre nézve (saját gazdájára nézve is!) sokkal veszélyesebb lehet, mint bármely hazánkban fellelhető egyéb fajta. Emberre nézve veszélyesség szempontjából - ha rangsort állítunk fel - a legelsők között kell említeni! Mégsem jutott még eszébe senkinek sem, hogy ezt a fajtát el kellene tüntetni az országból.
Az amerikai pit bull terrier valóban a fokozottan agresszív ebek közé tartozik. Ez az agresszivitás azonban (speciális képzés nélkül) csak állatokkal szemben nyilvánul meg! Az emberrel szemben agresszíven viselkedő egyedeket következetesen kizárják a tenyésztésből ma is!
Az amerikai staffordshire terrier az amerikai pit bull terrierrel azonos őstől származik. A tenyésztési cél és irány azonban már régen igen eltávolodott a pit bull vonaltól, így gyakorlatilag két teljesen külön fajtáról beszélhetünk, még ha külső jegyeikben hasonlítanak is egymásra. A staffordshire mára kifejezetten kiállítási kutyává vált, show-kutya lett. Normális körülmények között emberre, állatra nézve ártalmatlan (kiállításon az agresszív egyedeket kizárják - minden fajtánál), társasági ebbé vált.
Nagy létszámban tenyésztik.

Figyelem! Inenntől kezdve a szöveg olvasása csak saját felelőségre ajánlott!

A továbbiakban a Korm. rendelethez a paragrafusok szerint és sorrendjében fűzünk véleményt.
35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól
A Kormány, az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 8. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján
a következőket rendeli el:

1.§

(1) A rendelet hatálya kiterjed
a) a Tvr. 5. §-ának (2) bekezdésében megjelölt veszélyes eb (pit bull terrier és keverékei), valamint a Tvr. 5. §-ának (4) bekezdése alapján veszélyesnek minősített eb tartására;
A Tvr. 5.§-ának (2) bekezdésében megjelölt veszélyes eb a pit bull terrier és e fajta egyedeinek egymással való pároztatásából, továbbá bármely más egyeddel való keresztezéséből származó keveréke. Tekintettel arra, hogy a törvényalkotó csupán ezt az egy "fajtát" és ennek keverékeit kívánta a "veszélyes eb" fogalomkörbe automatikusan bevonni, a Korm. rendelet nem kívánta ezt a kört azonnal kibővíteni. Ugyanis ha a törvényalkotó szándéka ez lett volna, az már a törvényben meg lett volna jelenítve. A Korm. r. tervezet alkotói figyelembe vették ezt a szándékot. Ez annál is inkább indokolt volt, mert szigorúan szakmai alapon vizsgálva, valójában nem egyes fajtákkal, hanem csupán egyedekkel, pontosítva bizonyos egyedek tartóival (tulajdonosaival) kapcsolatos problémát kell megoldani a jogszabályok segítségével.
b) az a) pont szerinti eb tulajdonosára, illetőleg az eb felügyeletét ellátó természetes személyre (a továbbiakban együtt: ebtartó).
A Tvr. 7.§ (4) a) pontja alapján ("a tulajdonos természetes személyazonosító adatait és lakcímét") a veszélyes ebeket csak természetes személyeknek engedi tartani. Ez annál is inkább indokolt, mivel jogi személyek, stb. esetén a felelősség megállapítása és a felelősségrevonás jogsértést követően problematikussá válhat, kibúvót eredményezhet.
(2) A Tvr. 5. §-ának (2) bekezdése alapján veszélyes – pit bull terrier jellegű – ebek általános jellemzőit az 1. számú melléklet tartalmazza.
Az 1. sz. melléklet csupán segédlet a jegyző számára olyan esetekben, amikor nem állapítható meg egyértelműen, hogy az adott eb milyen fajtához tartozik (nincs törzskönyv). Az általános leírás (az egyes fajták hasonlóságából adódóan) nem alkalmas arra, hogy pusztán annak alapján állapítsák meg egy egyedről, hogy az pit bull terrier, vagy annak keresztezett egyede (!). Mindenesetre lehetőséget ad arra, hogy törzskönyv hiányában, szükség esetén (konkrét eset kapcsán, kétes elbírálású esetben) a jegyző alátámaszthassa határozatát, és jogszerűen járjon el.

2.§
(1) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb tartására vonatkozó – a Tvr. 5. §-ának (5) bekezdésében előírt – hatósági eljárás az eb tartási helye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: jegyző) hatáskörébe tartozik.
A Tvr. 5.§ (5) bekezdése értelmében a veszélyes és veszélyessé minősített ebekkel kapcsolatos hatósági feladatok a jegyző hatáskörébe tartoznak. Lehetőséget ad az engedélyezésre, az engedély visszavonására, egyéb feltételek előírására, ellenőrzésre, elkobzásra, kiirtásra, stb.
(2) Az engedély a kiállítástól számított egy évig érvényes.
Az engedély határozott (1 év) időtartamra adható ki, és évente meg kell újítani. (3)Az engedélybe – kérelemre – be kell jegyezni az eb felügyeletét ellátó személyt.
Előfordulhat olyan eset, amikor az eb felügyeletét nem a tulajdonos látja el, ezért az engedélybe a felügyeletet ellátó (felelős) személy nevét is be kell jegyezni (utóbbinak is kell tartási engedély!).
(4) Az engedély kiadásáért, meghosszabbításáért a külön jogszabályban meghatározott összegű díjat kell fizetni.
A jegyző által kiadott engedély kiadásáért és meghosszabbításáért fizetendő díj mértékének megállapítására a Tv. a Belügyminisztert hatalmazta fel [15/1997.(III.5.) BM rendelet].

3.§
(1) Az engedély kiadását az eb természetes személy tulajdonosa, vagy az eb felügyeletét ellátó természetes személy a tulajdonossal együtt kérheti.
Abban az esetben, ha az eb felügyeletét nem a tulajdonos látja el (vagy a tulajdonos nem természetes személy), a felügyeletet ellátó személy a tulajdonossal együtt kell kérje a tartási engedély kiadását (a tulajdonosnak is tudnia kell róla).
(2) A veszélyes és a veszélyessé minősített eb tartásának engedélyezésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az ebtartó nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét; b) az ebtartó nyilatkozatát, hogy nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt;
c) az eb tartási helyét (a település neve, kerület, házszám);
d) az eb tartási helyének leírását;
e) az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét, egyedi jelét (mikrochip számát) és marmagasságát.
A Tvr. 7.§ (4) bekezdése meghatározza a veszélyes és veszélyessé minősített eb nyilvántartásával kapcsolatos adatokat. A Korm. rendeletben ezek részletezésre kerültek.
a) Nélkülözhetetlen, hogy az eb tulajdonosa minden kétséget kizáróan azonosítható, fellelhető legyen.
b) Cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt álló személy (pl. értelmi fogyatékos) nem kaphat engedélyt. c) Fontos, hogy az eb pontos tartási (fellelhetőségi) helye regisztrálva legyen (ellenőrzés!).
d) Az engedély kiadásához az eb tartási helyének pontos megjelölésén kívül szükséges egy olyan helyszín leírás, amely a későbbiekben bármikor ellenőrizhető, ennek birtokában megállapítható az esetleges változás, így lehetőség van az esetleges engedély visszavonás alátámasztására.
e) A tulajdonos pontos azonosítása mellett igen fontos, hogy az állat is pontosan azonosítható legyen. Ez egyrészt az állat részletes leírásával, másrészt mikrochip behelyezésével, és számának nyilvántartásba vételével lehetséges.
(3) A kérelemhez csatolni kell:
a) az ebtartó egy hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát; b) igazolást a Tvr. 5. §-ának (2) bekezdésében meghatározott veszélyes eb ivartalanításáról, illetve a veszélyes és veszélyesnek minősített eb egyedi azonosítóval való ellátásáról;
c) közös tulajdonban lévő ingatlan (lakás) esetében a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatát;
d) többlakásos házban, illetve egy lépcsőházban lakók nevét, címét, a tartáshoz történő hozzájárulását.a) Mivel a veszélyes, és veszélyessé minősített eb tartásával kapcsolatos kötelezettségek megszegését a Tv. 5.§ (1) bekezdése a Btk. 286.§ (1) bekezdésében a lőszerrel vagy lőfegyverrel való visszaéléssel azonos módon kezeli, a Korm. rendelet az ilyen ebek tartását a fegyvertartási engedélyhez hasonlóan erkölcsi bizonyítványhoz köti.
b) A tartási engedély kiadásának feltétele, hogy a veszélyes eb ivartalanítva legyen, illetve a veszélyes és veszélyessé minősített (utóbbit nem kell ivartalanítani!) eb egyedi azonosítóval (mikrochip) legyen ellátva.
c)-d) Közös tulajdonú, illetve többlakásos ingatlan esetében elvárható, hogy csak akkor lehessen ilyen ebet tartani, ha valamennyi érintett személy beleegyezését adja, ill. ha ez senkit sem zavar.

4.§
(1) A jegyző az engedély kiadása előtt helyszíni szemlét tart, amelyen meghívása esetén a hatósági állatorvosnak és a rendőrség megbízottjának is részt kell venni.
Az engedély kiadásának következő feltétele a tartási hely megszemlélése annak megállapítására, hogy a tartási körülmények megfelelnek-e az előírtaknak biztonsági szempontból (eb megfelelő elzárása). Amennyiben állategészségügyi-járványügyi probléma merül fel, illetve a helyszíni szemle végrehajtását a jegyző nem látja kellő biztonságúnak, előírhatja a hatósági állatorvos, illetve a rendőrség megbízottjának részvételét is.
( (2) A jegyző az engedély kiadásának előfeltételeit szükség esetén tenyésztési és más szakértő bevonásával vizsgálja. .
Amennyiben a jegyző szükségesnek látja, határozata meghozatalához egyéb szakértők (pl. MEOE) közreműködését is igénybe veheti.
(3) Az ebtartó köteles a tartási körülmények ellenőrzését elősegíteni és tűrni.
Az ebtartó nem akadályozhatja az ellenőrzést, azt elő kell segítenie, és köteles azt eltűrni.

5.§
(1) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb tartásának engedélyezéséről a jegyző határozatot hoz. A határozat jogerőre emelkedése után a jegyző a 2. számú mellékletben meghatározott engedélyt állít ki az ebtartó részére.
A tartás engedélyezése határozattal történik.
(2) Az engedély nem adható ki, ha a kérelmező a) a tizennyolcadik életévét nem töltötte be;
c) szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt elítélték és még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól;
d) az eb biztonságos tartási feltételeit nem biztosítja.
Az engedély feltételei a fegyvertartási engedély feltételeihez hasonlóak: a) A veszélyes és veszélyessé minősített ebek tartására csak nagykorú személy kaphat engedélyt.
b) Gondnokság alatt álló személy nem kaphat engedélyt.
c) Az engedély kiadásának feltétele a büntetlen előélet, azaz a kérelmező ne legyen elítélve, illetve mentesült legyen a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekménnyel kapcsolatos hátrányok alól.
d) Az eb tartási helyének, módjának biztonságosnak kell lennie.
(3) Az engedélyt vissza kell vonni, ha
a) az (1) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott valamely kizáró ok az engedély kiadását követően keletkezik;
b) az engedéllyel rendelkező az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegi;
c) az eb tartási helyét véglegesen megváltoztatják;
d) a veszélyesnek minősített ebnek más lesz a tulajdonosa.
Lehetőséget ad a jegyzőnek, hogy a már kiadott tartási engedélyt visszavonja. d) A Tvr. szerint az elidegenítési, tenyésztési, szaporítási tilalom csak a veszélyes ebekre (pit bull terrier és azok keverékei) vonatkozik. Ennek megfelelően a veszélyessé minősített (nem pit bull terrier) ebek elidegeníthetők. Ha a veszélyessé minősített ebet elidegenítik, azaz az eb tulajdonosa más lesz, az eredeti tulajdonos engedélyét vissza kell vonni, és az új tulajdonosnak kell megkérnie a tartási engedélyt.
Veszélyes eb ivartalanítása

6.§
A veszélyes eb ivartalanítását az eb tulajdonosának, illetve – a Tvr. 7. §-a (6) bekezdésének a) pontja alapján elrendelt esetben – a veszélyessé minősített eb tulajdonosának a 3. számú mellékletben foglaltak szerint írásban kell kérnie az állatorvostól.
Az ivartalanítás írásos kérelmének célja, hogy az ivartalanítást kérő személy nyilatkozzon arról, hogy az eb a saját tulajdonát képezi (más ebének ivartalanítása esetén felmerülő jogviták), nem szándéka ellenére, hanem kifejezett kérésére történik a műtét, vállalja a műtét természetes kockázatát (ritkán előfordulhat az állatorvos hibáján kívül műtéti baleset), lehetőség van az eb tulajdonosa és az eb adatainak felvételére, és a központi nyilvántartásra.

A veszélyes és a veszélyessé minősített eb tartására vonatkozó rendelkezések .
7.§
(1) A veszélyes és a veszélyessé minősített eb nyakörvén jól látható jelzést ("biléta") kell elhelyezni. A biléta legalább öt centiméter átmérőjű, piros szegélyű fehér korong, egyik oldalán a tulajdonos neve, lakcíme, másik oldalán az eb azonosító száma és fekete színű "Veszélyes!" felirat szerepel. A biléta beszerzésének költségei az állat tulajdonosát terhelik.
A jól látható, figyelem felkeltő színű jelzés (biléta) célja hármas. Egyrészt a laikus számára is messziről felismerhető, figyelem felhívó eszköz. Másrészt az ilyen eb elkóborlása, befogása esetén azonosítható a tulajdonos. Nem utolsó sorban alkalmas arra, hogy a rendőrség, közterület-felügyelet képviselői messziről felismerjék a veszélyes vagy veszélyessé minősített ebet, és ennek megfelelően vizuálisan megállapíthatják, hogy az eb tulajdonosa közterületen eleget tesz-e a számára előírt kötelezettségeknek (póráz, szájkosár, stb.). A jelzésekkel kapcsolatos költségeket (beszerzés is) az ebtartónak kell viselnie.
(2) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb olyan megfelelően zárt, bekerített vagy elkerített helyen (kennel) tartható, amely megakadályozza az ebnek a közterületre történő, felügyelet nélküli kijutását, illetve, hogy az eb embernek vagy állatnak sérülést okozzon.
Fenti ebeket úgy kell tartani, hogy annak során biztonsággal elkerülhető legyen az állat felügyelet nélkül közterületre jutása, illetve hogy bárkinek sérülést okozzon.
(3) A veszélyes és a veszélyessé minősített eb tartására szolgáló ingatlan be-, illetve kijáratain: "Vigyázat! Veszélyes eb!" feliratú táblát kell elhelyezni. A szöveg mellett támadó ebet ábrázoló grafika feltüntetése szükséges. A táblát jól látható helyen, megfelelő módon kell elhelyezni.
Az olyan ingatlant, ahol veszélyes ebet tartanak, úgy kell megjelölni, hogy a jelzésből a kisgyermekek, a nyelvet nem ismerők is felismerhessék a veszélyt. Ezt a célt szolgálja a megfelelő tábla, és a felirat. A támadó ebet ábrázoló grafika a (még olvasni nem tudó) kisgyermekek és a nyelvet nem ismerő külföldiek miatt nélkülözhetetlen.
A tartási engedély kiadásához az adott lakóingatlan valamennyi érintett személyének beleegyezése szükséges a későbbi viták megelőzése érdekében.

8.§ (1) A veszélyes és a veszélyesnek minősített ebet közterületen vezetni, tömegközlekedési eszközön szállítani – amennyiben a fuvarozási szabályzatok szigorúbb követelményeket nem állapítanak meg – csak a harapás lehetőségét megakadályozó, biztonságos fém szájkosárral és a kibújást megakadályozó fojtó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb (nem kihúzható) pórázon, a tartási engedélyre jogosult felügyeletével szabad. Az ebet a pórázról elengedni és a szájkosarat levenni tilos. Tömegközlekedési eszközön történő szállítás esetén egyebekben a fuvarozási szabályzatok rendelkezéseit is alkalmazni kell.

A veszélyes ebet minden olyan helyen, ahol emberek, állatok felbukkanására lehet számítani, szájkosárral és pórázon szabad csak vezetni, és azt csak az engedéllyel rendelkező teheti. Az ilyen ebek esetében a fém szájkosár előírása indokolt, mivel az egyéb anyagból készült szájkosarak formája, tipusa igen változatos, sok esetben nem felelnek meg annak a követelménynek, hogy a harapást biztonsággal megakadályozzák (ezen kívül elszakadhatnak, elrághatja az eb, stb.)
Igaz ugyan, hogy a fém szájkosár esetében a "szájkosárral ütés" komolyabb sérülést idézhet elő, mint a bőr szájkosár esetében, de a veszélyes ebek rendszerint (alkatukból adódóan) bőr szájkosárral is tudnak sérülést okozni. Ez esetben az ütés súlyosságának mértéke a két szájkosár tipus között elhanyagolható, annak érdekében, hogy a harapásos (súlyosabb) balesetek biztonságosabban megelőzhetőek legyenek. E bekezdés értelmében - értelemszerűen - a veszélyes ebet még kutyafuttatón sem szabad elengedni, és a szájkosarat is csak a tartási helyen szabad levenni.
A kibújást megakadályozó fojtó nyakörv előírása az eb biztonságosabb megfékezését célozza, amely a fizikai erő mellett az állat nyakának összeszorításával (légszomj előidézése, elviselhető fájdalom) hatékonyabb megfékezést tesz lehetővé. (Fojtóra állított nyakörvet ért fojtó nyakörv alatt.) A több méterre kihúzható (csévélő dobos) pórázok nem alkalmasak az ilyen ebek megfékezésére (szakadékonyak, elrághatók), ezért ilyen ebek esetében használatuk tiltott.
(2) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb felügyelete – a tartási engedélyben meg nem jelölt személyre – ideiglenesen sem ruházható át.
Veszélyes eb felügyeletét nem szabad átruházni olyan személyre, aki az adott eb tartására nem rendelkezik engedéllyel a jegyzőtől.
Bár ez a rendeletben nem került konkrétan megfogalmazásra - de nem is zárja ki - egy veszélyes eb tartására adott esetben több személy is kérhet (kaphat) engedélyt, amennyiben a feltételeknek megfelel, és az engedéllyel kapcsolatos költségeket megfizeti.

9.§
(1) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb elhullását, elveszését, valamint az 5. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben a tulajdonos megváltozását huszonnégy órán belül – munkaszüneti nap esetén a következő munkanapon – jelenteni kell a jegyzőnek.
A veszélyes eb elhullását, elveszését gyakorlatilag azonnal jelenteni kell a
jegyzőnek, hogy a szükséges intézkedéseket megtehesse (nyilvántartásból való törlés, engedély visszavonása, befogás iránti intézkedés, szükség esetén a lakosság tájékoztatása).
(2) Aki veszélyes vagy veszélyesnek minősített ebet talál, illetve befog, köteles azt huszonnégy órán belül a jegyzőnek bejelenteni, és a befogott ebet a hatóság képviselőjének átadni.
Amennyiben valaki a talált veszélyes ebet hazaviszi, azt nem tarthatja meg, nem kaphat tartási engedélyt, azt át kell adnia az eljáró hatóság képviselőjének.
(3) A kóbor veszélyes vagy veszélyessé minősített ebet haladéktalanul be kell fogni, és meg kell kísérelni a tulajdonos értesítését.
(4) Ha az eb tulajdonosa a befogással, őrzéssel, megfigyeléssel kapcsolatos költségeket megtéríti, az ebet részére vissza kell adni. Az értesítés eredménytelensége vagy a költségek megfizetésének elmulasztása esetén az ebet tizennégy napos hatósági állatorvosi megfigyelés után ki kell irtani.
A kóbor veszélyes ebet a balesetek megelőzése érdekében haladéktalanul be kell fogni, és meg kell kísérelni a tulajdonos értesítését. Amennyiben a befogás, tartás költségeit a tulajdonos megtéríti, számára az ebet vissza kell adni. Amennyiben a költségeket nem térítik meg, vagy a tulajdonos értesítése eredménytelen, az állatot ki kell irtani. A 14 napos megfigyelési időnek szakmai okai vannak /lsd. 10.§ (1)/.
Elkobzott veszélyes vagy veszélyessé minősített eb elhelyezése, megfigyelése

10.§
10. § (1) A szabálysértési vagy büntetőeljárás során elkobzott, lefoglalt, továbbá a leadott, befogott veszélyes vagy veszélyessé minősített ebet az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti telepen, tizennégy napos állat-egészségügyi megfigyelés alatt kell tartani.
A 14. napos megfigyelési időt a veszettséggel kapcsolatos szakmai indokok miatt kell beiktatni. A veszettség tüneteinek megjelenése előtt 14 nappal már ürítheti a nyálával az állat a vírust. A megfigyelési idő alatt kiderülhet, hogy az állat a lefoglalása, elkobzása előtti időszakban harapott-e meg valakit, és a megfigyelés eredményének birtokában lehet dönteni arról, hogy az illetőt kell-e sorozatoltásban részesíteni vagy sem, van-e szükség az egészségügyi szakhatóság beavatkozására vagy sem.
Annak a helynek, ahol a megfigyelés történik (gyepmesteri telep, állategészségügyi telep, karantén, stb.) meg kell felelnie a biztonságos tartás követelményeinek.
(2) A veszélyes vagy a veszélyessé minősített eb tulajdonosa ellen indított büntető- vagy szabálysértési eljárás során jogerős határozattal elkobzott eb kiirtását, az (1) bekezdésben meghatározott megfigyelési idő elteltével az állat-egészségügyi hatóság által kijelölt állatorvos hajtja végre.
A veszélyes eb kiirtása - a tulajdonos kérésére vagy határozat alapján - csak az állategészségügyi hatóság által erre kijelölt állatorvosok útján lehetséges. Ezt a jogot célszerű volt nem minden állatorvosnak megadni a könnyebb
ellenőrizhetőség és az adminisztráció egyszerűsítése érdekében.
(3) A veszélyes vagy veszélyessé minősített eb állat-egészségügyi megfigyelésének, lefoglalásának, elkobzásának és kiirtásának költségei az eb tulajdonosát terhelik, kártalanításra nem tarthat igényt.
A leölés költségeit az állat tulajdonosa kell hogy vállalja.
Veszélyessé minősített ebekkel kapcsolatos rendelkezések

11.§
(1) Az eb veszélyessé minősítésére irányuló eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.
(2) Az eb veszélyessé minősítése során fokozott gondossággal kell vizsgálni az eb által okozott súlyos sérülés bekövetkezésének körülményeit, különösen a sérült magatartását.
A Tvr. 5.§ (4) bekezdése szerint a jegyző azt az ebet minősítheti veszélyessé, amely embernek vagy állatnak (ingerlés nélkül!) súlyos sérülést okozott.
Fokozott gondossággal kell vizsgálni a sérült magatartását, mert adott esetben egy magánlaksértést, erőszakos behatolást, rablótámadást elkövető sérült esetében nem indokolt az ebet veszélyessé minősíteni.

12.§
A veszélyesnek minősített eb tulajdonjogának átruházását huszonnégy órán belül munkaszüneti nap esetén a következő munkanapon a jegyzőnél be kell jelenteni, és az új tulajdonosnak tartási engedélyt kell kérnie.
A Tvr. a veszélyessé minősített (nem pit bull terrier) ebek elidegenítését nem tiltja. Ennek megfelelően azok elidegeníthetők, de az elidegenítést haladéktalanul be kell jelenteni a jegyzőnek. Az új tulajdonosnak - értelem szerűen - az új tartási hely szerinti jegyzőtől tartási engedélyt kell kérnie.
A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb egyedi azonosítása és nyilvántartása

13.§
(1) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb egyedi azonosítása mikrochippel történik, melyet az állat nyakának bal oldalán, a bőr alá kell elhelyezni.
Az egyedi azonosítás országosan egységesen mikrochippel történik. Az alkalmazásra kerülő mikrochip tipusát az FM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztálya határozza meg szakmai és pénzügyi kondíciók figyelembevételével. A közbeszerzési törvény szerinti pályáztatás megtörtént.
( (2) A veszélyes és a veszélyesnek minősített ebek egyedi azonosítását kizárólag a megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) által kijelölt állatorvosok végezhetik.
Mivel a chipeket az állategészségügyi hatóság szerzi be és osztja szét az állatorvosok között, így azok behelyezésére csak az állategészségügyi hatóság által kijelölt állatorvosok jogosultak.

14.§
(1) Az állomás és a jegyző nyilvántartást vezet a veszélyes és veszélyessé minősített ebekről.
A veszélyes és veszélyessé minősített ebekről mind a jegyző, mind az állomás nyilvántartást köteles vezetni. Az állomás az egyedi azonosítást és ivartalanítást, valamint leölést végző állatorvosoktól kapott jelentés alapján az OÁI központi nyilvántartásában az adatmódosítás ügyében intézkedik.
(2) A veszélyes és a veszélyesnek minősített ebek központi számítógépes nyilvántartása az Országos Állat-egészségügyi Intézetben történik.
Az állategészségügy háttérintézményei közül egyedül az OÁI alkalmas a központi nyilvántartás számítógépes kezelésére, vele minden állomás számítógépes hálózaton keresztül kapcsolatban van
(3) A veszélyes és a veszélyessé minősített ebek nyilvántartásának tartalma:
(a) a tulajdonos adatai (név, születési hely és idő, anyja neve, lakcíme);
(b) az eb fajtája, születési ideje, neme, színe, neve;
(c) az eb tartós egyedi azonosító (mikrochip) adatai;
(d) az eb egyedi jellemzői (leírása, tartási helye);
(e) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontja;
(f) a nyilvántartásba vétel időpontja.
A nyilvántartás adatainak mind az ebtulajdonos, mind az eb azonosítását lehetővé kell tennie
(4) A nyilvántartási adatokat a veszélyes és a veszélyessé minősített eb elhullásától, elvesztésétől számított három évig kell megőrizni.
Az adatok megőrzésének időtartamát a törvény is előírja, itt csupán nyomatékosításról van szó.

15.§
(A jegyző és az állat-egészségügyi szakhatóság az ebtulajdonosnak a 14. § (3) bekezdésének a) pontjában írt adatai, valamint az eb adatainak kezelésére jogosult.
Az adatok kezelésére jogosultságot az adatvédelmi törvény miatt kell nevesíteni. A veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tulajdonosai adatainak kezelése közérdek.
Ellenőrzés

16.§
(1) A veszélyes és a veszélyessé minősített eb tartási feltételeinek megtartását
a) a tartás helyén évente legalább egyszer, a 4. §-ban meghatározottak részvételével a jegyző,
b) közterületen a jegyző és a rendőrség ellenőrzi.
Az ellenőrzés az engedélyezési eljárásnál előírt helyszíni szemlével azonos módon történik.
(2) A hatósági állatorvos a jegyző által elrendelt esetben végez ellenőrzést az eb tartási helyén, illetve állatorvosi rendelőben, az eb azonosítására és egészségi állapotára (veszettség elleni oltás is) vonatkozóan.
Az állategészségügyi szakhatósági közreműködés az eb azonosítására, egészségi állapotára vonatkozik.
( (3) Az ebtartó a tartási engedélyt az ellenőrzésre jogosult felhívására köteles bemutatni. .
Értelemszerűen az ebtartó a tartási engedélyt köteles magánál tartani, amikor az ebbel közterületen tartózkodik, illetve az engedélynek az eb tartási helyén kell lennie, ha az eb ott tartózkodik. Az ellenőrzésre jogosultaknak az engedélyt be kell mutatni.
(4) Ha az állatorvos tevékenysége során pit bull terrier vagy keveréke ivartalanításának hiányát észleli, erről az eb tartási helye szerint illetékes jegyzőt, a tulajdonosra és az ebre vonatkozó – rendelkezésére álló adatok – közlésével három munkanapon belül tájékoztatja. .
Értelmező rendelkezések .

17.§ .
E rendelet alkalmazásában: .
a) eb biztonságos tartása: az eb tartása helyén az eb elzárása a házon belül vagy zárt ketrecben, illetőleg kennelben, amely megakadályozza elsősorban a gyermekek, de bármely más illetéktelen személy bejutását, és alkalmas arra, hogy meggátolja az eb kijutását, illetve felügyelet nélküli közterületre kerülését. A ketrecnek, kennelnek tetővel kell rendelkezni, és védelmet kell nyújtania az eb számára az időjárás ellen; .
b) ivartalanítás: hímivarú ebeknél a herék, nőivarúaknál a petefészkek eltávolítása; .
c) kiirtás: az állat életének kioltása, ami e rendelet vonatkozásában csak állatorvosi beavatkozással, fájdalomtól és megrázkódtatástól mentesen történhet; .
d) súlyos sérülés: nyolc napon túl gyógyuló fizikai sérülés, amely csonttöréssel vagy olyan torzító, tépett sebekkel jár, amelyeket csak sebészeti eljárással lehet egyesíteni, illetőleg gyógyulásuk plasztikai sebészeti műtéti úton lehetséges; .
e) szaporítás: az ebtartó egy szukát vagy más ebet nem tenyésztési célból enged szaporodni; .
f) tenyésztés: legalább két tenyészszukával folytatott kereskedelmi, haszonszerzési célú, céltudatos ebszaporítás. .
Az egységes, félre nem érthető értelmezés miatt szükségessé vált bizonyos fogalmak meghatározása.

18. §
(1) Ez a rendelet 1997. február 27. napján lép hatályba, egyidejűleg az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 13/A. §-a, valamint az állatviadalok tilalmáról és egyes küzdő ebek behozatali, tenyésztési tilalmáról szóló 15/1994. (II. 1.) Korm. rendelet hatályát veszti.
1. számú melléklet a 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelethez
A nem törzskönyvezett pit bull terrier jellegű ebek általános jellemzői
Általános leírás: – izmos, sima szőrű – erőt sugároz – atletikus, de nem túl sovány – nehéz, erőteljes elülső rész, könnyű far – oldalról nézve négyszögletes benyomást kelt – marmagasság: 35–51 cm Fej: – szögletes, a testhez viszonyítva viszonylag nagy, nehéz, doboz formájú – az állkapcsok szélesek – a koponya széles – erősen fejlett orrnyereg – a szemek alatti terület feltűnően széles – erősen fejlett rágóizmok Pofa: – a pofa nem kiugró Fülek: – magasan helyezkednek – hegyesek vagy vágottak – ránctalanok Szemek: – kerekek, mélyen ülők, aránylag kicsik – egymástól távol vannak Nyak: – erős, izmos egészen a koponyáig – rövid Mellkas: – mély – lefelé kúpot formáló íves bordák – széles Hát: – izmos – rövid Lábak: – a mellső lábak egyenesek, erősek – a csípő széles és hosszú – a hátulsó lábak viszonylag hosszúak Szőrzet: – rövid Farok: – mélyen tűzött – vékony – a testhez viszonyítva rövid (vagy csonkolt), kúp formában, kis pontban végződik 2. számú melléklet a 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelethez ............................................. önkormányzat jegyzője Az engedély sorszáma: A tartást engedélyező határozat száma: ENGEDÉLY a veszélyes és a veszélyesnek minősített eb tartásához 1. Az eb tulajdonosának neve: 2. Az eb tulajdonosának születési helye, ideje: 3. Az eb tulajdonosának anyja neve: 4. Az eb tulajdonosának lakcíme: 5. Az eb felügyeletét ellátó személy neve: 6. Az eb felügyeletét ellátó személy születési helye, ideje: 7. Az eb felügyeletét ellátó személy anyja neve: 8. Az eb felügyeletét ellátó személy lakcíme: 9. Az eb tartási helye: 10. Az eb azonosító száma: 11. Az eb fajtája: 12. Az eb neve: 13. Az eb születési ideje: 14. Az eb neme: 15. Az eb színe: 16. Az eb marmagassága: Az engedély a kiállítástól számított egy évig érvényes. ................................., 1997. .................. hó ......nap P. H. ...................................................................... jegyző Meghosszabbítva: ................................., 199 .................. hó ......nap Az engedélyező határozat száma: P. H. ...................................................................... jegyző ................................., 199 .................. hó ......nap Az engedélyező határozat száma: P. H. ...................................................................... jegyző 3. számú melléklet a 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelethez KÉRELEM veszélyes eb ivartalanításához .......................................................................................................... (eb tulajdonosának neve), anyja neve: ................................................................................................................................. lakcím: ....................................................................................................................................... születési hely: ........................................................ idő: ...... év ............................. hó ...... nap, kérem, hogy a tulajdonomat képező, .......................... fajtájú, ............ születési idejű, ................. nemű, .............. színű, ........................................ nevű, ............ cm marmagasságú, .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... egyedi jelű (jegyek, tetoválás, mikrochip száma) ebemet ivartalanítsák. A műtéttel járó altatás, érzéstelenítés kockázatát tudomásul veszem és vállalom. Kelt: ........................, ......év ..................hó ......nap. ...................................................................... tulajdonos aláírása A 15/1997. (III.5.) FM rendelet végrehajtására vonatkozó szakmai vélemény (a rendelet §-ainak sorrendjében) 15/1997. (III. 5.) FM rendelet az ebek veszélyessé minősítésével összefüggő szakhatósági eljárásról és az ebek egyedi azonosításának díjáról Az állam- és közbiztonságról szóló – többször módosított – 1974. évi 17. törvényerejű rendelet – (a továbbiakban: Tvr.) 8. § (7) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1.§ A Tvr. 5. §-ának (4) bekezdése szerinti állat-egészségügyi szakhatósági közreműködés az eb tartása állat-egészségügyi feltételeinek és az eb adatainak ellenőrzésére (különös tekintettel annak egyedi jegyeire, jellegzetességeire, méretére), egészségének vizsgálatára, valamint a veszettség elleni védőoltás érvényességére terjed ki. Meghatározza az állategészségügyi szakhatósági közreműködés mibenlétét. Ez kizárólag állategészségügyi szempontokra terjed ki (törzskönyv, egyéb fajtára vonatkozó okirat hiányában nem az állatorvos feladata a fajta meghatározása, mint ahogy az sem, hogy keverék esetében az milyen fajták keveréke; nem az állatorvos feladata annak meghatározása sem, hogy az adott egyed veszélyes vagy sem!). Fel kell venni az eb egyedi azonosítására alkalmas adatokat [ivara, színe, jegyei (pontos leírás!), jellegzetességei, marmagassága (szalaggal vagy bottal mért)], az egészségi állapotára vonatkozó adatokat, valamint a veszettség elleni védőoltás érvényességét kell ellenőrizni. Az egészségvizsgálatnak különös tekintettel az egyéb állatokra is veszélyes fertőző betegségekre, és a zoonózisokra kell kiterjednie. A vizsgálat általában klinikai vizsgálatot jelent, indokolt esetben kerül sor kiegészítő vizsgálatokra. A vizsgálat történhet az állatorvos rendelőjében vagy az eb tartási helyén. 2.§ A veszélyes és veszélyessé minősített ebek fájdalommentes kiirtását a jegyző határozata alapján az eb tartási helye szerint illetékes állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) által kijelölt hatósági állatorvosok végzik. A kiirtás költségei az állat tulajdonosát terhelik. Az e jogszabályok alá tartozó ebek kiirtását csak az Állomás által e feladatra kijelölt állatorvosok végezhetik. A felmerülő költségek az állat tulajdonosát terhelik. 3.§ A Tvr. 5. §-ának (2) bekezdése szerinti ebek ivartalanítását és a Tvr. 7. § (6) bekezdés a) pontja alapján elrendelt ivartalanítást – akár a tulajdonos kérésére, akár államigazgatási határozat alapján – bármelyik magángyakorlatra jogosult, működési engedéllyel rendelkező állatorvos elvégezheti. Az ivartalanítás megtörténtét a műtétet végző állatorvos köteles az 1. számú melléklet szerinti nyomtatványon igazolni, és hét munkanapon belül – a tulajdonos és az eb adatainak közlésével – a területileg illetékes állomásnak jelenteni. A pit bull terrier fajta és keverékeinek (valamint a veszélyessé minősített, a jegyző által határozatilag ivartalanításra kötelezett ebek) ivartalanítását (az egyéb fajtákéhoz hasonlóan) valamennyi magángyakorlatra jogosult állatorvos elvégezheti a tulajdonos kérése alapján. Ezesetben az ivartalanítást a tulajdonosnak írásban kell kérnie az állatorvostól, melynek megtörténtéről a műtétet végző állatorvos igazolást állít ki az 1. sz. melléklet szerint. Az igazolás adatainak közlésével az állatorvos 7 munkanapon belül köteles jelentést tenni az Állomásnak (ez történhet az igazolás másolati példányának megküldésével is). 4.§ Az ebtartónak a veszélyes ebek ivartalanítására vonatkozó írásbeli kérelmét az eljáró állatorvos köteles hét munkanapon belül a 3. §-ban előírt jelentés mellékleteként megküldeni a területileg illetékes állomásnak. A tulajdonos ivartalanításra vonatkozó kérelmét az állatorvos köteles 7 munkanapon belül ugyancsak megküldeni az Állomásnak. 5.§ A Tvr. 5. § (2) bekezdése alapján veszélyes és a jegyző által veszélyesnek minősített ebek egyedi azonosítóval való ellátását az állomás által kijelölt állatorvosok végezhetik a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által meghatározott típusú mikrochippel. A veszélyes és veszélyessé minősített ebek mikrochipes megjelölését csak az állomás által e feladatra megbízott állatorvosok végezhetik. A mikrochipek beszerzése megtörtént - induló készletként Állomásonként (megyénként) 1000 db került kiosztásra. A chipeket a Fővárosi Áeüi. Él. Ell. Áll. szerzi be és osztja ki. 6.§ (1) Minden – az állomás által erre a feladatra kijelölt – állatorvost el kell látni egyedi azonosításra alkalmas készülékkel (mikrochip és behelyező készülék). A kijelölt állatorvosokat el kell látni chipekkel, és behelyezésre alkalmas készülékkel. (2) Az állomásokat, a kerületi főállatorvosokat és az állat-egészségügyi határállomásokat el kell látni a mikrochip leolvasására alkalmas készülékkel. A felsoroltak leolvasó készüléket kapnak. Amennyiben a jegyző kéri egy adott eb azonosítójának leolvasását, azt a kerületi főállatorvosnak (vagy az állomás - leolvasóval ellátott - megbízottjának) kell végeznie. 7.§ (1) A veszélyes és veszélyessé minősített ebek egyedi azonosításának díja egyedenként hatezer forint, amely általános forgalmi adót nem tartalmaz. Az egyedi azonosítás díja 6.000.- Ft + 25% ÁFA, amely a mikrochip árát is tartalmazza. (2) A díj az állomás bevételét képezi, melyet az eljáró állatorvos a tárgyhót követő hónap ötödik napjáig köteles az állomás számlájára – az állomás által meghatározott módon – befizetni. A beszedett díj az Állomás bevételét képezi. A díjat az eljáró állatorvos köteles a megjelölt időpontig befizetni az Állomás által meghatározott módon. (3) Az egyedi azonosításról az eljáró állatorvos az ebtartónak a 2. számú melléklet szerint két példányban igazolást állít ki, melynek másolatát hét munkanapon belül köteles megküldeni az állomásnak. Az egyedi azonosításról az állatorvos igazolást állít ki, melynek másolatát köteles megküldeni az Állomásnak. (Az állomás ennek alapján intézkedik a központi nyilvántartás - OÁI - aktualizálásáról) 8. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. 1. számú melléklet a 15/1997. (III. 5.) FM rendelethez Állatorvosi igazolás veszélyes eb ivartalanításáról .....................................................(eb tulajdonosának neve), anyja neve: ................................................................................

lakcím: .............................................................................

születésihely: .......................................................................................................................... idő: ................ év ............................................................................. hó ....................... nap, tulajdonát képező .......................................................................................................... fajtájú, ............................................................................................. születési idejű, ............................. nemű, .................................................................. színű, ................................................. nevű, ............................ cm marmagasságú .................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. egyedi jelű (jegyek, tetoválás, mikrochip száma) ebet a mai napon sebészi úton ivartalanítottam. Kelt, ............... 19 ...... év ............... hó ......... nap P. H. ............................................. állatorvos aláírása 2. számú melléklet a 15/1997. (III. 5.) FM rendelethez Állatorvosi igazolás veszélyes és veszélyessé minősített eb egyedi azonosítóval való ellátásáról ....................................................................................................... (eb tulajdonosának neve), anyja neve: .............................................................................................................................. lakcím: ..................................................................................................................................... születési hely: .......................................................................................................................... idő: ................ év ............................................................................. hó ....................... nap, tulajdonát képező .......................................................................................................... fajtájú, ............................................................................................. születési idejű, ............................. nemű, .................................................................. színű, ................................................. nevű, ............................ cm marmagasságú .................................................. .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. jegyű ebet a mai napon egyedi azonosítóval (mikrochip) elláttam. A mikrochip száma: .................................................................................................................. Kelt, ............... 19 ...... év ............... hó ......... nap P. H. ............................................. állatorvos aláírása